Átlátható kockázatelemzés bevezetése

A tudományos kockázatelemzés valamennyi elemének alkalmazása az élelmiszerlánc egészében

Az előző programban megfogalmazottak szerint igen fontos a kockázatelemzés – és azon belül is a kockázatbecslés – rendszerének megerősítése. A kockázatbecslés egyszerre jelent komplex toxikológiai elemzéseket, epidemiológiai felméréseket, a fogyasztói (felhasználói) szokások és a kitettség, valamint a környezeti terhelés hatásainak értékelését. A kockázatokat elsősorban tehát kutatómunkával lehet felmérni, a kockázatkezelésben felmerülő döntési helyzeteket pedig a tudományos ismeretek folyamatos bővítésével, naprakész alkalmazásával, adatbázisok működtetésével lehet előkészíteni. A tudományos kockázatbecslés feltételezi a humán-egészségügyi, állategészségügyi, növényegészségügyi, élelmiszertudományi, fogyasztótudományi, ökológiai és ökonómiai kérdések párhuzamos és integrált értékelését.

A kockázat alapú ellenőrzési, mintavételi alapelveket az egész élelmiszerláncra kiterjesztve biztosítani kell a tényeken alapuló, tudományos munkát az élelmiszerlánc-felügyelet minden elemében. Ez garantálhatja az élelmiszerlánc-biztonság lehető leghatékonyabb felügyeletét, a prioritások szakmai alapokon nyugvó meghatározását. Ezen kívül a kereskedelem esetenkénti, nyomós okkal történő korlátozását hazánk lakossága egészségének megóvása érdekében kizárólag jól működő, tényekre és tudományosan megalapozott következtetésekre épülő kockázatbecsléssel indokolhatjuk. Ezek érdekében a szükséges bemeneti adatok biztosítása mellett tovább kell erősíteni a hatóság adatok feldolgozásával és elemzésével kapcsolatos képességét is. E területen a rendszeres szakmai elemzést továbbra is az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság látja el, a jövőben azonban törekedni kell a partnerség kiépítésére mind a tudományos szervezetek, mind szakmai és civil szervezetek, szakmai köztestületek, valamint a társhatóságok felé.

Fontos, hogy ezen kockázatelemzési rendszerek formalizáltak és transzparensek legyenek, valamint hogy az élelmiszerlánc egészét felöleljék az elemzések. Kapacitásokat kell kiépíteni annak biztosítására is, hogy az elemzések figyelembe tudjanak venni olyan, ma még nem (vagy nem nagyon) feltérképezett tényezőket, mint a szocio-ökonómiai, környezeti, morális-etikai és rendszerkockázatok. Szintén fontos cél, hogy az élelmiszerláncból származó adatok gyűjtésének és elemzésének megszervezése mellett meg kell szervezni az élelmiszerek és egyéb élelmiszerlánc-termékek fogyasztási (vagy felhasználási) adatainak gyűjtését is, hiszen ezek szükségesek a lakosság (vagy az állat- és növénypopulációk) kitettségének becsléséhez, és jelenleg ezek az adatok nem állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben, minőségben és bontásban.

A tudományos kockázatbecslés pillanatnyi politikai, gazdasági és egyéb érdekektől való függetlenségét szigorú és átlátható, a függetlenséget kiemelt szempontként kezelő eljárásrendekkel és külső fél által tanúsított minőségirányítási rendszerrel biztosítani kell.

A kockázatelemzési rendszernek fel kell készülnie a korábbiaktól eltérő elemzési módszerek, mint a hálózattudomány, az adatbányászat (data mining), a játékelmélet, a szociológia, a pszichológia, a döntéselmélet és egyéb, korábban nem feltérképezett és az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos elemzési, modellezési rendszerekben nem használt tudományterületek alkalmazására.

Az élelmiszerlánc-biztonsági helyzet jobb megismerését hatékonyan szolgálja a fogyasztói szokások folyamatos monitorozása és elemzése. A fogyasztói kockázatészleléssel és a kockázatkommunikációval kapcsolatos információk mind a hagyományos élelmiszerlánc-biztonsági kockázatok, mind pedig a rendkívüli események kapcsán elősegítik a prevencióra épülő élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenység hatékonyabbá tételét és a célzott intézkedések megalapozását.

Tervezett intézkedések:

★  Korszerű élelmiszerlánc kockázatelemzési rendszer kidolgozása (a teljes élelmiszerláncon végigvonuló kockázatelemzés; szocio-ökonómiai, környezeti, morális-etikai és rendszerkockázatok azonosítása)

★  Élelmiszerláncból származó adatok gyűjtése, feldolgozása és elemzése (partnerség a társhatóságok, szakmai köztestületek, szakmai és civil szervezetek és tudományos szervezetek felé)

★  Élelmiszerlánc-termékek fogyasztási vagy felhasználási adatainak gyűjtése, a fogyasztói szokások monitorozása és elemzése

★  Minőségirányítási és tanúsítási rendszerek bevezetése az élelmiszerlánc-felügyeleti kockázat elemzési folyamatokra (külső fél által tanúsított, minőségirányított kockázatelemzés)