Egységes információmenedzsment

Átfogó élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer

A tudásmenedzsment folyamatában az első lépés az információ gyűjtése és feldolgozása. Jelen esetben ez az információ nagyon nagy mennyiségű, szétszórtan, nem egységes szerkezetben áll rendelkezésre, ráadásul meglehetősen összetett kapcsolatrendszer figyelhető meg az adatok, információk között.

Az élelmiszerlánc komplexitása jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. A forgalmazott élelmiszerek mind nagyobb hányadát teszik ki a magasan feldolgozott, illetve a kényelmi termékek, amelyek előállításában gyakran nagyszámú vállalat érintett egyetlen termék esetében is. Ugyancsak jellemzővé vált, hogy e termékek előállításához felhasznált anyagok –  illetve gyakran a késztermékek is  – gyakran kontinensnyi távolságból, több közvetítőn keresztül érkeznek a célországba. E folyamat jelentősen megnehezíti az élelmiszerlánc nyomon követési feladatait, a kockázatelemzéshez szükséges adatgyűjtést és az élelmiszer-biztonsági esemény esetén a termékek visszahívását, az érintettek számának, növekedésének megakadályozását, a felelősség megállapítását és számonkérését.

Az élelmiszerlánc bonyolult és meglehetősen nagy hálózat, amelyben nem egyszerű az információhoz jutás, valamint az egyes információk közti kapcsolat meghatározása. A korábban is említett különféle kockázatok megelőzése, kezelése, csökkentése, valamint a korlátozott erőforrások optimális felhasználása egy költséghatékony, az egész élelmiszerláncon koherensen végigvonuló kockázatelemzési rendszer kialakításával és alkalmazásával lehetséges. Ehhez az élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzési és vizsgálati adatok minőségének, elérhetőségének, időben történő szolgáltatásának, láncszintű elemezhetőségének javítása szükséges, egy átfogó, informatikai alapokon nyugvó élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer kialakításával.

A felügyeleti rendszernek tartalmaznia kell minden élelmiszerlánc-vállalkozót, beleértve pl. a családi gazdálkodókat, kistermelőket, őstermelőket, biomassza-termelőket stb., valamint a tevékenységükkel kapcsolatban elvégzett élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések adatait. Az adatbázis létrehozása, valós idejű frissítése, valamint távoli elektronikus elérésének biztosítása alapvető feladat, mivel a benne lévő adatok alapján lehet kielégíteni a hazai és nemzetközi elemzési, tervezési adatigényeket is, ami az élelmiszerlánc-biztonság javításának kulcsfontosságú feltétele.

A rendszerbe szervesen illeszkednie kell a más szereplők rendelkezésére álló információknak, pl. az élelmiszer-eredetű megbetegedésekkel kapcsolatban keletkező információknak, a NAV-val közösen feltárt szabálytalanságok adatainak, vagy akár a delegált hatósági feladatot ellátó, ökológiai tanúsító szervezetek által gyűjtött információknak is. Ezzel párhuzamosan a hatósági ellenőrzési rendszert szervesen kiegészítő vállalkozói önellenőrzési rendszereket hatékonyabbá kell tenni, biztosítani kell az információs hálózathoz való kapcsolódás lehetőségét számukra is. Emellett a nemzetközi informatikai rendszerekhez való hozzáférési vagy kapcsolódási lehetőségeket is meg kell teremteni.

Az élelmiszerlánc-szereplők fentiek szerinti legteljesebb adatbázisának felépítése a későbbiekben lehetővé teszi a jelenleginél átfogóbb minősítési rendszerek bevezetését, amelyek jobban segítenék a fogyasztók tájékozódását. Másfelől a rendszer teljes körűsége olyan lehetőséget is magában rejt, hogy a vállalkozók uniformizált módon, mobilisan, elektronikusan tudnák intézni ügyeik jelentős részét. Mindezek mellett, bár ugyan informatikai fejlesztési szempontból kisebb kihívást jelent, de szerepénél fogva óriási jelentőségű, hogy az elektronikus tartalomszolgáltatási funkciók megerősítésre kerüljenek, mivel ezek ma már nélkülözhetetlen elemei a tudáshálózat kialakításának.

Az élelmiszerlánccal kapcsolatos adatok gyűjtése mellett hangsúlyt kell fektetni az adatok közti kapcsolatok feltárására is: az élelmiszerlánccal mint hálózattal kapcsolatos kutatások elősegítik az élelmiszerlánc működésének átláthatóbbá tételét, így hozzájárulnak hazánk védelmi képességének erősítéséhez és az élelmiszerlánc-biztonsági kockázatelemzés rendszerének hatékony működéséhez. Ezért a Stratégia az ilyen jellegű kutatásokat támogatja, s ezzel párhuzamosan az élelmiszerlánc-felügyeleti szervezetet felkészíti az ilyen jellegű információk befogadására és megfelelő feldolgozására.

A rendszer kialakítása során külön figyelmet kell fordítani arra, hogy abban érzékeny (államtitoknak minősülő, nemzetgazdaságilag szenzitív, vagy éppen bizalmi viszony alapján átadott) adatok találhatók, ezért biztosítani kell az információs rendszer más rendszerektől való függetlenségét. Mivel ezen adatok adják a katasztrófahelyzetre, pl. állatjárványok esetére az alapvető kiigazodási pontot is, ezért olyan informatikai technológiai megoldásokat kell választani, amelyek garantálják a hatóság működését, más rendszerek diszfunkcionalitása, összeomlása esetén is.

Tervezett intézkedések:

★ Központosított élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer és adatbázis kialakítása (informatikai alapokon nyugvó rendszer; elektronikus tartalomszolgáltatás)

★ Egységes élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázisba társhatóságok, ellenőrző szervezetek és vállalkozói önellenőrzési rendszerek adatainak bekapcsolása (adatbiztonság és függetlenség)

★ Fogyasztók tájékozódását segítő minősítési rendszerek bevezetése

★ Az élelmiszerlánccal mint hálózattal kapcsolatos kutatások támogatása (adatok közötti kapcsolatok feltárása; hálózatkutatás, adatbányászat)