Hiteles hatóság

Megelőzés a normák érvényesítésével

Magyarország élelmiszerlánc-biztonsági rendszerének legfontosabb változása, hogy az elmúlt években az élelmiszerláncot felügyelő hazai hatósági szerkezet lényeges átalakítására került sor. A korábbi hatósági ellenőrzés szemléletében jellemzően végtermék-centrikus volt, és az egyes hatóságok tevékenysége több olyan indokolatlan átfedést tartalmazott, amely megnehezítette mind az élelmiszerlánc-vállalkozások tevékenységét, mind a hatóságok munkáját egy esetleges veszélyhelyzetben. A mai modern élelmiszerlánc-biztonság elképzelhetetlen az egész élelmiszerlánc komplex, megelőző jellegű felügyelete nélkül. Csupán a végtermékre koncentrálva nem biztosítható az élelmiszerlánc biztonsága. Veszélyhelyzetben csak az egész élelmiszerláncot lefedő egységes ellenőrzési, felügyeleti rendszer alkalmas az azonnali beavatkozásra. Ennek alapját a több mint százéves Állategészségügyi Szolgálat, valamint a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat adta, amelyek letisztult, tradicionális értékeiknél fogva hathatósan segítették az átfogó megközelítést. Az átszervezési folyamatban kiemelkedően fontos volt az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény megalkotása, mely egy olyan új, egységesített hatósági rendszer alapjait teremtette meg, amely nemzetközi mércével mérve is példaértékű módon képes megvalósítani a teljes élelmiszerlánc preventív és proaktív módon történő felügyeletét. Habár érzelmi alapon az élelmiszerlánc-felügyelet szakterületekre, több hatóságra való felosztásának igénye még néha megfogalmazódik, azonban a tények és eredmények már egyértelműen az egységesítés mellett, illetve az élelmiszerlánc-felügyelet egyben tartása mellett szólnak.

Magyarország célja, hogy az élelmiszerlánc-felügyelet területén ezeket az értékeket megőrizze, ugyanakkor a korábbiaknál hatékonyabban használja ki az ebben rejlő lehetőségeket. Az élelmiszerlánc-biztonság és az élelmiszerellátás-biztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése, a minőség-ellenőrzés megerősítése, a kritikus infrastruktúrák védelme, ezek fenntartása nemzetbiztonsági kérdés. Erősebbé és hatékonyabbá kell tenni az élelmiszerlánc-felügyeleti intézményrendszert, melynek érdekében a szubszidiaritás elveinek figyelembe vételével fenn kell tartani a közvetlen utasítási rendszert, a rendszerszerű folyamatszabályozással a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani a hatósági tevékenységek bürokratikusságát. A hatóság felépítését és hatásköreit a kormányzati stratégiához illeszkedve folyamatosan az aktuális feladatokhoz kell igazítani.

Az utóbbi évek szervezeti átalakításai, a területi szervek integrációja a megyei kormányhivatalokba és járási hivatalokba mind-mind olyan kihívásokat támasztanak, melyek megoldásra várnak. A hatékonyság javításának legfontosabb feltétele, hogy a felügyeleti szervezet minden egységének tevékenységét összhangba kell hozni az élelmiszerlánc-szemlélettel, fel kell gyorsítani a szervezeten belüli információáramlást és össze kell kapcsolni a korábbi években más-más szervezetekben működő, de egymáshoz hasonló tevékenységet végző központi egységek munkáját. A minőségirányítási elvek szervezeten belüli alkalmazása, egyértelmű és következetes érvényesítése, a szervezetrendszeren belüli kommunikációt erősítése a szolgálat központi és területei szintjein olyan eszközök, melyeknek a jövőben nagyobb szerepet kell betöltenie a szervezetirányításban.

Az elmúlt években lezajlott változások következtében, bár a NÉBIH egy kézben fogja össze az élelmiszerlánccal kapcsolatos feladatokat, a végrehajtásban a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok is érintettek, így szervezeti és működési szempontból mindenképpen át kell gondolni a felügyeleti rendszert. Törekedni kell arra, hogy kihasználható legyen a megyei kormányhivatalok koordinatív funkciója a több hatóság részvételével lezajló, a vállalkozásokkal kapcsolatos általános engedélyezési, nyilvántartási folyamatokban. Emellett viszont a kiemelt, valamint a több megyére kiterjedő ügyek hatékony kezelése érdekében központilag, országos illetékességgel ellenőrzéseket kell végrehajtani, amelyre az intézményrendszert mind kapacitásában, mind szaktudásban fel kell készíteni.

A hatékonyság fokozása érdekében elengedhetetlen a teljes ellenőrzési, mintavételi, szűrővizsgálati rendszerek kockázat-alapú megszervezése, az erőforrások cost-benefit alapú felhasználása. Az élelmiszerlánc-felügyeletet az elvégzett tevékenységek beárazásával, erőforrás-szükségleteik hozzárendelésével (beleértve az összes ellenőrzési, mintavételi, vizsgálati tevékenységet) átláthatóvá, így széles szakmai társadalom előtt elfogadottá kell tenni, valamint gondoskodni kell a rendelkezésre álló források – különösen az élelmiszerlánc-felügyeleti díj – költséghatékony és átlátható felhasználásáról. Az élelmiszerlánc-felügyeleti munka teljesítményét mérhetővé tévő mutatórendszert kell kidolgozni.

A hatóság változó szerepe nemcsak a tudásmenedzsment térnyerésében mutatkozik meg, hanem a hagyományos ellenőrzési, felügyeleti feladatok átstrukturálása is fejlesztési terület. Ki kell dolgozni a hatósági tevékenység szolgáltatásként történő igénybevételének lehetőségét, valamint a hatósági tanúsítási és minősítési (pl. smiley) rendszerek alapjait. Emellett – a tudáshálózat kiterjesztésének részeként – a szakmai és civil szervezetek, szakmai köztestületek élelmiszerlánc-felügyeleti feladatokba történő aktívabb bevonása cél.

Természetesen ezen feladatok megoldásához a hatósági szervezetrendszer emberi erőforrás (emberi tőke) szerkezetét át kell gondolni. A tudásalapú társadalomban a tudás a legfontosabb társadalmi és értékteremtő tényező, azaz a középpontban maga az ember van, egy szervezet képessége ma már elsősorban a humán források, a humán tőke minőségétől függ. Az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia minden programjának megvalósításához elengedhetetlen a megvalósítást lehetővé tevő emberi tőke és a különböző – szakmai és közgazdasági elemzési, kommunikációs, minőségirányítási, központi ellenőrzési stb. – kapacitások fejlesztése. Csak így lehetséges az élelmiszerlánc-felügyeleti szolgálat társadalmi szintű megbecsülésének visszaszerzése.

Tervezett intézkedések:

★ Egységes élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer, preventív és proaktív felügyelet (nemcsak a végtermékre, hanem a teljes folyamatra koncentráló felügyelet)

★ Közvetlen utasítási rendszer működtetése az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél

★ Rendszerszintű folyamatszabályozás kialakítása az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél (ellenőrzési, mintavételi rendszerek kockázat-alapú megszervezése; hatósági tevékenységek bürokratikusságának alacsony szinten tartása)

★ Központi, országos illetékességű ellenőrzések rendszerének kidolgozása, intézményi hátterének megteremtése

★ Minőségirányítási elvek alkalmazása és tanúsítási rendszerek bevezetése az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági tevékenységeire

★ Emberi tőke fejlesztés az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél