Laboratóriumi rendszer újraszervezése

Integrált, korszerű laboratóriumi hálózat

A hazai és közösségi szakmai döntések, álláspontok megalapozottságát adó laboratóriumi hálózat optimalizálása (megalapozott és egységes vizsgálatok végzése) régóta elérendő cél. A folyamatosan csökkenő határértékek ellenőrzésére, illetve az egyre gyakrabban felmerülő új szennyező anyagok vizsgálatára a hazai laboratóriumoknak fel kell készülniük. A magyar élelmiszerlánc-felügyelet nélkülözhetetlen eleme a megfelelő szakmai jártassággal, tanúsítással (akkreditációval) rendelkező hatósági laboratóriumi hálózat, amely által kibocsátott vizsgálati eredmények képezik az alapját az igazgatási eljárásoknak, valamint adatot szolgáltatnak a kockázatelemzés valamennyi lépéséhez. Ennek a hálózatnak együtt kell működnie a magánlaboratóriumokkal, valamint a kutatási és oktatási intézményekkel is.

Az élelmiszerlánc-felügyelet laboratóriumi hálózatát az elmúlt években-évtizedekben jelentős változások érték. A központi Hivatal 2007-es létrehozása egy integrációs folyamatot indított el, majd – a kötelező létszámleépítés miatt – jelentős számú laboratórium bezárása és a feladatok átcsoportosítás zajlott le. Jelenleg a NÉBIH 29 akkreditált laboratóriumot működtet 25 különböző telephelyen, a terület a széttagoltság minden hátrányával terhelt. A vizsgálatokhoz szükséges minták levétele, laboratóriumba juttatása sem egységes, sokszor rosszul levezényelt, nem hatékony. A NÉBIH laboratóriumaiban jelenleg évente átlagosan 900 000 minta vizsgálatát végzik el, ez közel 2 500 000 vizsgálatot, vizsgálati irányt, vizsgált komponenst jelent, emellett ezen laboratóriumok 57 témakörben látnak el nemzeti referencia-laboratóriumi feladatokat.

Ezt a szerteágazó laboratóriumi hálózatot –  már rövid távon is  – az üzemeltetés (vegyszer- és eszközellátás, mintaszállítás, minőségirányítás) racionalizálásával, korszerű műszerezettség kialakításával költséghatékonnyá, a laboratóriumban végzett munkák beárazásával pedig átláthatóvá kell tenni. Emellett szükséges a mintavételi rendszer optimalizálása is, mind a tervezés (a laboratóriumi kapacitások optimális kihasználása), mind a megvalósítás szintjén: az éves mintavételi tervek alapján történő vizsgálatokhoz szükséges minták levételét erre a célra nevesített, dedikált mintavevő személyekre kell bízni.

Az élelmiszerlánc-események kapcsán, válsághelyzetekben, új veszélyek felbukkanásakor igen fontos jogi, módszertani kérdés a laboratórium és a vizsgálati módszerek megbízhatósága, akkreditálása. Egy olyan, a jelenlegi rendszernél rugalmasabb és ésszerűbb akkreditálási, szabályozási keretet kell kialakítani, amelyben lehetőség van az ilyen, speciális esetekben az akkreditálás kiterjesztésére, a megbízható vizsgálati eredmények esetén a mátrix és/vagy módszer akkreditáltságának kiterjesztett értelmezésére. A jelenlegi rendszer merev, a szükséges változtatások, fejlesztések csak nagyon nehezen, időigényesen hajthatóak végre. Az ebből a szempontjából különleges státuszú trichinella vizsgálati rendszert megerősítő akkreditációban is elengedhetetlen a rugalmas akkreditációs feltételi rendszer bevezetése Magyarországon.

Az élelmiszerlánc-biztonság területén a különböző laboratóriumi és igazgatási feladatokat végző szakemberek állandó és gyors kommunikációja szükséges, az élelmiszerlánc felügyelete elképzelhetetlen e szakterületek szoros együttműködése nélkül. A rutinfeladatok mellett a kiemelt veszélyhelyzetek – a rendkívüli élelmiszerlánc-események – megfelelő irányítása, a válságkezelés nem kellően gyors és hatékony a mostani, területileg széttagolt rendszerben.

Ezen kívül a jelentős laboratóriumi széttagoltság, valamint az elavult műszerezettség és a kapacitások hiánya (infrastrukturális és szakember oldalról egyaránt) nem teszik lehetővé a jelentős nemzetközi pályázatokban való részvételt, sem pedig a kiterjedt kutatómunka megalapozását.

A széttagoltság megszüntetése mellett fontos kiemelni, hogy a regionális laboratóriumi hálózat előnye, hogy a helyszíni jelenléttel közvetlen munkakapcsolat kialakítására van lehetőség a helyi termelőkkel, kereskedőkkel. Így ezen központok nemcsak az ellenőrzésben és a mintavételben vesznek részt, hanem a tudáscentrum kiépítésében, illetőleg a tudáshálózat vállakozásokhoz és fogyasztókhoz történő kapcsolódásában és a minőség fejlesztésében is szerepük van..

Hosszú távon a cél egy integrált, a kornak megfelelő, magas színvonalú, új létesítmény-hálózat (központi és regionális telephelyekkel) kialakítása, mely méltó és alkalmas a nemzeti referencia-laboratórium sokrétű feladatainak ellátására, hatékonyan képes segíteni az ellenőrzési tevékenységeket, és lehetővé teszi a vizsgálati és kutatási pályázatokban való sikeres részvételt.

Tervezett intézkedések:

★ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerven belül magas színvonalú, új laboratóriumi létesítmények kialakítása (központi és regionális telephelyekkel)

★ Az élelmiszerlánc-felügyeleti laboratóriumi rendszer üzemeltetésének racionalizálása, a laboratóriumban végzett munkák beárazása (korszerű műszerezettség; költséghatékonyság)

★ Az élelmiszerlánc-felügyeleti mintavételi rendszer optimalizálása (tervezés és megvalósítás szintjén is)

★ Válsághelyzetekben szükséges rugalmasabb akkreditálási, szabályozási keretek kialakítása

★ Nemzetközi vizsgálati és kutatási pályázatokban való részvétel körülményeinek kialakítása (állandó módszerfejlesztés és kutatómunka)