Laboratóriumi rendszer újraszervezése

Integrált, korszerű laboratóriumi hálózat

A hazai és közösségi szakmai döntések, álláspontok megalapozottságát adó laboratóriumi hálózat optimalizálása (megalapozott és egységes vizsgálatok végzése) régóta elérendő cél. A folyamatosan csökkenő határértékek ellenőrzésére, illetve az egyre gyakrabban felmerülő új szennyező anyagok vizsgálatára a hazai laboratóriumoknak fel kell készülniük. A magyar élelmiszerlánc-felügyelet nélkülözhetetlen eleme a megfelelő szakmai jártassággal, tanúsítással (akkreditációval) rendelkező hatósági laboratóriumi hálózat, amely által kibocsátott vizsgálati eredmények képezik az alapját az igazgatási eljárásoknak, valamint adatot szolgáltatnak a kockázatelemzés valamennyi lépéséhez. Ennek a hálózatnak együtt kell működnie a magánlaboratóriumokkal, valamint a kutatási és oktatási intézményekkel is.

Az élelmiszerlánc-felügyelet laboratóriumi hálózatát az elmúlt években-évtizedekben jelentős változások érték. A központi Hivatal 2007-es létrehozása egy integrációs folyamatot indított el, majd – a kötelező létszámleépítés miatt – jelentős számú laboratórium bezárása és a feladatok átcsoportosítás zajlott le. Jelenleg a NÉBIH 29 akkreditált laboratóriumot működtet 25 különböző telephelyen, a terület a széttagoltság minden hátrányával terhelt. A vizsgálatokhoz szükséges minták levétele, laboratóriumba juttatása sem egységes, sokszor rosszul levezényelt, nem hatékony. A NÉBIH laboratóriumaiban jelenleg évente átlagosan 900 000 minta vizsgálatát végzik el, ez közel 2 500 000 vizsgálatot, vizsgálati irányt, vizsgált komponenst jelent, emellett ezen laboratóriumok 57 témakörben látnak el nemzeti referencia-laboratóriumi feladatokat.

Ezt a szerteágazó laboratóriumi hálózatot –  már rövid távon is  – az üzemeltetés (vegyszer- és eszközellátás, mintaszállítás, minőségirányítás) racionalizálásával, korszerű műszerezettség kialakításával költséghatékonnyá, a laboratóriumban végzett munkák beárazásával pedig átláthatóvá kell tenni. Emellett szükséges a mintavételi rendszer optimalizálása is, mind a tervezés (a laboratóriumi kapacitások optimális kihasználása), mind a megvalósítás szintjén: az éves mintavételi tervek alapján történő vizsgálatokhoz szükséges minták levételét erre a célra nevesített, dedikált mintavevő személyekre kell bízni.

Az élelmiszerlánc-események kapcsán, válsághelyzetekben, új veszélyek felbukkanásakor igen fontos jogi, módszertani kérdés a laboratórium és a vizsgálati módszerek megbízhatósága, akkreditálása. Egy olyan, a jelenlegi rendszernél rugalmasabb és ésszerűbb akkreditálási, szabályozási keretet kell kialakítani, amelyben lehetőség van az ilyen, speciális esetekben az akkreditálás kiterjesztésére, a megbízható vizsgálati eredmények esetén a mátrix és/vagy módszer akkreditáltságának kiterjesztett értelmezésére. A jelenlegi rendszer merev, a szükséges változtatások, fejlesztések csak nagyon nehezen, időigényesen hajthatóak végre. Az ebből a szempontjából különleges státuszú trichinella vizsgálati rendszert megerősítő akkreditációban is elengedhetetlen a rugalmas akkreditációs feltételi rendszer bevezetése Magyarországon.

Az élelmiszerlánc-biztonság területén a különböző laboratóriumi és igazgatási feladatokat végző szakemberek állandó és gyors kommunikációja szükséges, az élelmiszerlánc felügyelete elképzelhetetlen e szakterületek szoros együttműködése nélkül. A rutinfeladatok mellett a kiemelt veszélyhelyzetek – a rendkívüli élelmiszerlánc-események – megfelelő irányítása, a válságkezelés nem kellően gyors és hatékony a mostani, területileg széttagolt rendszerben.

Ezen kívül a jelentős laboratóriumi széttagoltság, valamint az elavult műszerezettség és a kapacitások hiánya (infrastrukturális és szakember oldalról egyaránt) nem teszik lehetővé a jelentős nemzetközi pályázatokban való részvételt, sem pedig a kiterjedt kutatómunka megalapozását.

A széttagoltság megszüntetése mellett fontos kiemelni, hogy a regionális laboratóriumi hálózat előnye, hogy a helyszíni jelenléttel közvetlen munkakapcsolat kialakítására van lehetőség a helyi termelőkkel, kereskedőkkel. Így ezen központok nemcsak az ellenőrzésben és a mintavételben vesznek részt, hanem a tudáscentrum kiépítésében, illetőleg a tudáshálózat vállakozásokhoz és fogyasztókhoz történő kapcsolódásában és a minőség fejlesztésében is szerepük van..

Hosszú távon a cél egy integrált, a kornak megfelelő, magas színvonalú, új létesítmény-hálózat (központi és regionális telephelyekkel) kialakítása, mely méltó és alkalmas a nemzeti referencia-laboratórium sokrétű feladatainak ellátására, hatékonyan képes segíteni az ellenőrzési tevékenységeket, és lehetővé teszi a vizsgálati és kutatási pályázatokban való sikeres részvételt.

Tervezett intézkedések:

★ Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerven belül magas színvonalú, új laboratóriumi létesítmények kialakítása (központi és regionális telephelyekkel)

★ Az élelmiszerlánc-felügyeleti laboratóriumi rendszer üzemeltetésének racionalizálása, a laboratóriumban végzett munkák beárazása (korszerű műszerezettség; költséghatékonyság)

★ Az élelmiszerlánc-felügyeleti mintavételi rendszer optimalizálása (tervezés és megvalósítás szintjén is)

★ Válsághelyzetekben szükséges rugalmasabb akkreditálási, szabályozási keretek kialakítása

★ Nemzetközi vizsgálati és kutatási pályázatokban való részvétel körülményeinek kialakítása (állandó módszerfejlesztés és kutatómunka)



Tisztelt Pályázók, Szavazók és Érdeklődők!

 

Köszönjük, hogy rengeteg gyönyörű és kreatív rajzot, fotót beküldve ilyen sokan vettetek részt pályázatunkon. A pályázat lezárult, és a szavazás is véget ért. A zsűri kiválasztotta a legjobb műveket. Az eredményeket 2018. március 19-én olvashatjátok honlapunkon.​